A Társaságról, megalakulásáról és céljairól

Az Obrehauser László Társaság (Balogh Gyula, Bíró Gyula, Kocsis Csaba) 5 esztendeje alakult, 2005-ben jelent meg “Az utolsó párttitkár ” című füzetecskénk, és utána minden esztendőben egy. Névadónkról azt írta a fia ” Valamikor az 50-es években élt egy fiatalember, olyan húszéves forma lehetett, tele a jobbítás, szépítés szándékával. Ambiciózus tervekkel, nagy empátiával a kultúra felé. (…) Történt, úgy a 70-es évek derekán, hogy támadt egy – akkor merésznek számító – ötlete. Egybe kellene gyűjteni azokat a fiatalokat, akik affinitással bírnak a vers, próza, egy szóval a kultúra terjesztésére, népszerűsítésére. Nagy siker lett az ötletből, pár év alatt országossá váltak a versenyek. Mi több, már az ország határain túlra is elment a hír: lehet Magyarországra jönni szavalni!” Több mint két évtizedig tartott a Berettyóújfaluból indult Bihari Vers és Prózamondó Verseny…
Kiadványaink, rendezvényeink nem jöttek volna létre, ha nincsenek önzetlen magánszemélyek, akik minden esztendőben támogatják törekvéseinket. Köszönjük! Látogass el hozzánk, tisztelj meg jelenléteddel vagy légy az olvasónk. Mi sem törekszünk másra, mint Oberhauser Laci bácsi, tetteinket a jobbítás ás a szépítés szándéka vezérli.

„…Bár az utolsó lett volna!… Párttitkárnak lenni nem akármi volt. Föladat, lehetőség, hatalom! Mitöbb, szolgálat! Éljen!… Ki kért belőle, ki nem. Ki így, ki úgy viselte: ki (valamikor) rájött, semmi köze az egészhez, ki meg ma is a Régi Szép Önkényről álmodik – míg bele nem ér a bal keze a zsarnoksággal teli (jobb felől letett) éjjelibe… Mi jó, hogy a bihariak végre jót nevethetnek az Elvtársakon! Mert a kacaj, mondják, gyógyít.”
Sarusi Mihály író Az utolsó párttitkár c. kötethez

„A tiborka szezon miatt lehetsz a háromíró urak előterében, dünnyögi Kun Marcella, ne higgyem, hogy savanyú kép – szakértőségem mián, na ne már, dünnyögöm, a háromírók látták, hogy a békés egymás melletti elbeszélés jegyében – egy Fal című kiállításra – fogant háromképű grafikai sorozatom címéül írtam néhány éve azt a JA –mondatot, hogy Fal, fal egyre mind, aminek folytatása a Kenyér s uborka…, s a dolgoknak csakis folytatásokban van értelmük, lásd Háromíróság 2. – a 3-ban kenyérről kell írjanak.”
Vass Tibor költő, képzőművész Árnyékban nő a nagy uborka című kötethez

„Ha azon az enyhe tavaszi estén nincs az a tűzoltófesztivál szülővárosomban. Ha azon az enyhe tavaszi estén nem teremfoci után, kitikkadva érkezem. Ha azon az estén nem biztat apám, hogy lassan, kortyonként, s meglátom: menni fog.
Mennyi idő kell a sörhöz!
Ha nincs az az enyhe tavaszi este, most nem volna miről beszélnünk.
A sör: három érzékeny novella. Utazások és fájdalom. Napfény és keserűség. Nevetés és bánat. Összetört sörösüveg a szív.
Mire képes a sör. Például összehoz. Esetleg feltölt. Vagy épp pusztít – lerombolja az előítéletek és a vaskos tudatlanság falát.
A sör: emlék vagy valóság. A sör: új utakon járás. A sör: sors.
Ülnek hárman az asztalnál, vagy tizenhárman, és az egyik, vagy mindegyik, így szól: Vegyétek és egyétek, ez az én testem.
Most akkor kenyér vagy sör? Mert éppenséggel rendszertanilag nem ugyanaz.
Vegyétek és egyétek, de vigyázat veszélyes – megszomjazik tőle az ember.
Kiss László író a Folyékony kenyér című kötethez

Képgaléria

Balogh Gyula- költő

1996-ban magyar-történelem szakos tanári diplomát majd 2010-ben minőségfejlesztő tanári egyetemi oklevelet szerzett. A következő évben egyhónapos USA-tanulmányúton vett részt, ahol négy amerikai nagyváros összesen kilenc egyetemén volt vendéghallgató.

Pedagógiai munkásságának eredményeként 2008-ban Cigányságért Emlékplakettet vehetett át a Parlamentben.

Munkája mellett ír verseket, prózákat, esszéket, valamint kiadványokat szerkeszt. Művei számos szépirodalmi antológiában és folyóiratban megjelentek. Jelenleg Nagyrábén él.

1996-ban magyar-történelem szakos tanári diplomát majd 2010-ben minőségfejlesztő tanári egyetemi oklevelet szerzett. A következő évben egyhónapos USA-tanulmányúton vett részt, ahol négy amerikai nagyváros összesen kilenc egyetemén volt vendéghallgató.

Pedagógiai munkásságának eredményeként 2008-ban Cigányságért Emlékplakettet vehetett át a Parlamentben.

Munkája mellett ír verseket, prózákat, esszéket, valamint kiadványokat szerkeszt. Művei számos szépirodalmi antológiában és folyóiratban megjelentek. Jelenleg Nagyrábén él.

E-mail: gyulabalogh@freemail.hu

Bíró Gyula – író, művészeti író

A Gál Ferenc Egyetem oktatója. Szépirodalmi írásai, novellái, recenziói, művészeti kritikái megjelentek a Várad című művészeti folyóiratban, az Irodalmi Jelen irodalmi–művészeti folyóiratban. Négy éven keresztül szerkesztette a Szarvas és Vidéke hetilap Part című irodalmi mellékletét. Utolsó önálló kötete 2008-ban a Barbaricum Könyvműhely gondozásában jelent meg Bizonytalan reggelek címmel. Társszerzőkkel közösen, 2012-ben az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelent meg Az utolsó párttitkár és egyéb történetek című könyve. Megjelenés előtt: Repedések című novellás kötet Potyók Tamás festőművész grafikáival 2020-ban. Jelenleg Berettyóújfaluban és Szarvason él.

2020. ldikó-Dj 2019. Szarvas Város Pedagógiai Díj kitüntetése-oktató-nevelő munka területén elért kiemelkedő eredményei, példamutató és lelkiismeretes szakmai tevekénységéért 2017. Miniszteri Elismerő Oklevél – pedagógiai, intézményvezetői munkásságáért 2015.„Szarvasért” Kitüntetés – bronz fokozata – pedagógiai, intézményvezetői, művészeti és közösségszervezői munkásságáért

Rektori dicséret – intézményvezetői munkáért 2014. Apáczai „Zenit 41” díj arany fokozat – „pedagógiai, pedagógusi, intézményvezetői szakmai munkájáért és emberi magatartásáért” 2010. Móricz Bronz Emlékplakett – intézményvezetői, pedagógus hivatásának példaértékű gyakorlásáért díj-2002. Bihari Népfőiskola tanulmányíró pályázata: III. díj. Dolgozat címe: A pedagóguslét elviselhetetlen gyönyörűsége – Németh László pedagógiájához-2001. Békés megye tudományos életében nyújtott kiemelkedő hallgatói kutatómunkáért – elismerés, 2000. Rózsa Borka díj: „legkiválóbb óvodapedagógus jelölt” Díj

e-mail: birogyulameister@gmail.com

Kocsis Csaba – író, szerkesztő, fotografikus

Kocsis Csaba 1959-ben született Berettyóújfaluban. Erdésznek tanult, végül mégis a tanítói pályát választotta, de dolgozott népművelőként és újságíróként is. 1978-1986-ig a Naposcsibe együttes tagja. 1996-tól kulturális menedzser szülővárosában, 1997-től a Bihari Füzetek szerkesztője. 2006 augusztusa óta a nagyrábéi Kossuth Lajos Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója. Irodalmi műsorokat állít össze barátaival, és szívesen énekel megzenésített verseket. Munkája mellett írt drámát, regényeket, valamint kiadványokat szerkeszt. 2005-ben nyílt első fotografikai kiállítása. Szívesen mutatja be a környező világ részleteit. Olaszországban készített fotográfiáit Porcia városának, „Hévjó berek vízben ázongok…” című tárlatát Berekfürdőnek, Kisvárosi anzix című kiállítási anyagát Püspökladánynak adományozta. A Barbarikum tárlatának gerincét a bakonszegi kostemetőről készített sorozata alkotja, mellette megtalálhatóak a püspökladányi szoborrészletek, az ősz egy-egy villanása és a sajátságosan megjelenített korpuszok. Önállóvá vált tárlata a Kor-kör-kép, amelyben kortárs, írókat, költőket ismertet meg a nagyközönséggel, mert szeretné, ha az alkotás és az alkotó is elérhető, megismerhető lenne mindenki számára. Az én falum sorozata, Az eltűnt idő nyomában és a Háza-Hazám tárlata további bemutatkozásokra vár. Jelenleg Berettyóújfaluban él.

Erdélyi Gábor-díj (Berettyóújfalu) 2006. Berek barátja-emlékplakett (Berekfürdő) Riportpályázat III. helyezés (Nagyvárad) 2007. I. Hajdú-Bihar Megyei Fotószemlén a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat díja (Debrecen) 2008. A Vizek éve országos fotópályázat Kikapcsolódás és egészségmegőrzés gyógy- és wellnessfürdőinkben kategóriában: 1. helyezett 2010. Tőkés Sándor-díj (Berekfürdő) 2019. Magyar Arany Érdemrend

E-mail: kocsiscsabi@freemail.hu